Csuklik a gyerek

2009 szeptember 10. | Szerző: Midnight_lady |

 Szegenykem,ilyenkor nagyon tudom sajnalni,biztos nagyon rossz lehet neki.

Ki kell tanulmanyozzam ezt az uzenofalon keresztul valo valaszolgatast nektek, lehet igy konnyebb megtalalni a valaszt a feltett kerdesekre,nem kell az egesz szoveget elolvasni-eleg igenyes muvelet, figyelembe veve, hogy altalaban hosszu lere sikerultek eddigi bejegyzeseim.Csak most nincs ugy turelmem behatoan tanulmanyozni mi hogy mukodik,eleg faradt vagyok,pedig ma aztan tenyleg nem csinaltam semmit, csak lotyogtem fel – ala.Na jo,foztem.

Szoval, kezdenem talan Csillaval: tudom,hogy nem akarsz unnepronto lenni,termeszetesen igazad van, a gyerek mindkettonke es ahhoz, hogy elhagyhassam az orszagot szuksegem van egy nyilatkozatra, sot jegyzo elott irott nyilatkozatra a ferjem reszerol.Az o hivatalos beleegyezese nelkul nem mehetek sehova a gyerekkel.Valo igaz,nem reszleteztem ezt, csak egy helyen irtam egeszen roviden,hogy kell nekem a parom alairasa.

Anita, igen, eddig mindig a mas eletet eltem, ez nagyon egy jo meglatas.Eltem a Nagymamam eletet, a ferjem eletet…szeretteim eletet.Mindig az ok erdekuket tartottam szem elott,azt, hogy mi jo nekik, meg akkor is ha le kellett mondanom a magamerol.Miert?Egyszeru…Sokkal jobban zavart vagy terhemre volt az,ha nekik nem volt jo, mint az, ha nekem nem volt jo.Nekem tobbet er annak az orome akit nagyon szeretek, mint az en magam kedvtelese.Kisse onzobbnek kene lennem.

Ildi,neked is igazad van…tudom,hogy a kudarc benne van a pakliban,erre felkeszultem.Dehat,aki mer az nyer.Es nem is annyira a sikerelmeny utani vagy hajt (bar megvallom,azert jo lenne egy kis sikerelmeny) hanem maga a teny is,hogy ha ezt ki se probalom,orokke banni fogom, es biztos lesznek pillanatok,amikor a paromat fogom hibaztatni,neki fogok szemrehanyast tenni,es az biztos semmi johoz nem vezet.Mondtam is neki,nezd,megprobalom…ha sikerul,jo, ha nem…hat visszajovok.de legalabb tudom,hogy nem adtam fel startbol.

Hat igy allunk.Beszelgettem Edesanyammal is…tobbek koztt arrol,hogy latom, hogy a ferjem is orlodik…es hogy milyen nehez valasztas ez mindkettonknek.Edesanya azt mondta,hogy ez valoban nagyon nehez,es nagyon bantja ot,hogy igy emesztem,emesztjuk magunkat.de lehet,hogy ez,barmilyen nehez is, nagyon hasznosnak fog bizonyulni.Mert most mindketten meglatjuk majd, hogy igazan mit is jelent nekunk a parunk.Eddig a hazassagunk semmifele jelentos probatetelnek nem volt alavetve.Ez az elso igazi megprobaltatas.Joooo nagy.Ha mar lud,legyen kover alapon.

Kulonben is, szerintem ha megszuletik a gyermekunk, minden ami most annyira foglalkoztat,teljesen elvesziti a jelentoseget…tudom,hogy a Mamara sem fogok mar annyit gondolni…es nem fog ugy fajni.Azert olyan nagyon erdekes ez az egesz.Valahogy…nem is tudom…attol a perctol kezdve megvaltozott minden,mikor megtudta, hogy terhes vagyok.Mintha akkortol kezdve lassan-lassan elengedett volna, mintha azt lattam volna rajta,ugy erzi,hogy ezentul mar nem lesz helye az eletemben.Es miutan elkoltoztunk onnan,rohamosan romlani kezdett minden,hiaba mentem minden nap,hiaba foglakoztam vele…azt hiszem,hogy egesz egyszeruen csak el akart menni,mert tehernek erezte magat…igy hat fogta magat es elment.Igen,az en nagyanyam ha valmit a fejebe vett,azt vegig is csinalta. Makacs,onzo,bator,szokimondo,harcos nagyanyam volt nekem.Ej,ha neki ugy jott,kepes volt belegyalogolni az ember lelkivilagaba kimelet nelkul…de soha nem volt allattomos.Mindig megmondta a frankot, tetszett,nem tetszett,nem sokat gatyazott.Durr bele a kozepebe.Es en megis imadtam,meg akkor is ha onzo volt,meg akkor is ha makacs volt,meg akkor is ha idegesitett, es csodaltam,mindig, a batorsagaert.

Kulonben egyre tobbet gondolok a szulesre…Amugy jo pesszimista alkat vagyok…de megis nem tudom miert, mar regota ugy erzem,hogy en ezt az egeszet 3-5 ora alatt lezavarom, lesz egy szeeeep egeszseges kisbabam, a szoptatas remekul fog menni, es jol fog aludni…szoval…azt hiszem nagyon el vagyok szallva….mondta is a lany akihez jarok kozmetikara,hogy na aztan 9 ora hosszusagu alatti vajudasban ne remenykedjek.Jo,tudom,igaza van,nagy valoszinuseggel.Dehat na, velem ritkan fordul elo,hogy optimista vagyok (ejsze beteg vagyok,annak a jele ez a megmagyarazhatatlan optimizmus :))…majd raerek rogyadozni akkor,amikor bebizonyosul,hogy soha ugy el nem szalltam meg a valosagtol,mint amikor azt hittem,hogy 3 ora alatt kezemben lesz a gyerek.

Nezek mindenfele videokat a szulesrol,vajudasrol,ossze-vissza olvasok mindent…es kozben tudom,hogy amikor szulni fogok, valoszinuleg nem fog eszembe jutni meg egy vesszo se az egeszbol.Na de,ne vadoljon engem senki azzal,hogy nem probaltam felkeszulni lelkiismeretesen.Kulonben angol nyelvet jol beszeloknek ajanlom az alabbi kis videot:

http://www.youtube.com/watch?v=6AdFdmE9A84

nagyon szorakoztato, egy pasas, aki mellesleg orvos is,alaveti magat egy szules-szimulacionak.Vicces.
Nezek egy Birth Stories c. musort is…hat megall az esz…lattam egy 21 eves lanyt, aki teherbe esett,gondolom a baratja kb. vele egykoru lehet, hat termeszetesen azonnali hatallyal felkototte a nyulcipot es eltunt a lathatarrol.Na,mindegy, a lany ugy dontott hogy o megtartja a babat.Hat nem kiderul egy rutin verveteli vizsgalat utan,hogy valami komoly,sot nagyon komoly baja van?!Szerintem leukemias, bar a szot nem mondtak ki,dehat szules utan csontvelo-atultetesnek kell alavetnie magat, es terhesseg alatt minden heten veratomlesztes kellett neki.Es megtartotta a babat.Es kozben mosolygott,es bizott, es remelt, es … elte az eletet.Es meg is szulte a gyereket.Hat amikor ilyeneket latok, jon,hogy felpofozzam magam.es szegyenkezem…hogy en cincogok itt errol-arrol,anyosomrol,kivandorlasrol, es mas 21 evesen ilyen harcot viv,es micsoda batorsaggal!!!Na ilyenkor ugy erzem,hogy egy hulye nyiff-nyaff kis senkihazi vagyok,aki kene oruljon hogy lyuk van a hatso felen es kuss.
De igy van az ember megteremtve, vegul is legyen barkinek barmilyen nehez, o csak a magaet latja.Mondta nekem egyszer egy nem kulonosebben intelligens valaki,hogy te…ha te eltorod a karod,hat azt igazan sajnalom,de ha en eltorom,az mar igazan nagyon faj.Fejen talalta a szoget.kulonben is.Meg igy is tulsagosan sokszor es tul melyen sajnalkoztam masokon es igyekeztem segiteni masok bajan.namost, azonkivul,hogy egyesek azt gondolhattak,hogy “ez hulye…ki kell hasznalni,mert ekkora szamarat ritken lehet talalni”-legalabbis viselkedesukbol erre kovetkeztettem,hat nem egyszer ugy sultek el a dolgok,hogy az “alany” jol jart, en beszivtam,es meg azt se mondtak vaskalap.
Egyszer felszedtem a szemben lako szomszed bacsit az ajto elol, reszeg volt es ugy elnyult mint a takony.Hat nem vagyok egy dijbirkozo, o meg egy eleg magas,csontos,szikar alak volt…na,nem volt konnyu berancigalni az ajton.Az eloszobaban szolt,hogy legyek szives vegyem le a cipomet.Mert naluk nem szokas cipovel bemenni.Kulonben segg-reszeg volt, de a cipot,azt eszrevette a labamon.Cipo le,bevonszolom az uriembert a szobaba,lefektetem az agyaba,betakarom,mondom bacsi,minden oke, en megyek.Utanam szol,hogy nehogy nyitva hagyjam az ajtot.Mondom,a dehogy,ne tessek felni,azt nem is lehet.Olyan volt a zar hogy ha egyszer kimentel es bezarult az ajto csak kulccsal lehetett bemenni.Na,kimegyek,ellenorzom az ajtot, nyugodt lelekkel hazamegyek…Ha’ nem jon az asszony ra 2 orara reklamalni,hogy en aztan jol nyitva hagytam a bejarati ajtot,bemehetett volna akarki…micsoda szerencse, hogy nem lett semmi baj…arrol nem beszelt,hogy felvajkaltam az urat a foldrol, meg a cipojet is levettem,lefektettem, es nem hagytam hogy ott folyjon taknya-nyala az ajto elott.Meg en kellett vedekezzek meg elnezest kerjek.
A masikhoz meg becsengettem egy este,igaz,keson,11-kor,mondom bacsi…nem varja meg hogy befejezzem,na,mi van 11 ora,mi van…mondom semmi,csak eppen kinn tetszett felejteni a kulcsot a zarban…Fene tudja,amilyen haragosan nezett,lehet szandekosan tette.Olyan 70 eves korul lehetett akkor, dehat 70 evesen is lehet az ember kope, lehet valami stramm neniket vart egy hancurra a konyhaban es nem akarta a belso szobaban alvo feleseget felzavarni.Majdnem leharapta a fejem.

Megprobalok ma este korabban lefekudni…hatha sikerul ejszaka pihenni…ha nem…hat akkor majd folytatom az irkalast.Joeccakat!